Hol volt, hol nem volt, volt egszer egy nagy Találkozás az Óperencián túl,
Ott hol illatos szellő pajkoskodott az Üveghegyek táján, s a hosszú út
Vándora szépséges Tündérére lelt a szent nyírfás áldott lombjai alatt.
Meglelt lelkének csendjében, ölelő üveghangú dallamában, éltető
Narancssárga színében, szép szemeknek meséjében, a cirógató s puha
Érintések pillanataiban, az egymásba fonódó életerőtől
Duzzadó sorozatos lüktetésben teljesedett ki a szárba szökkenő
Hol volt, hol nem volt, volt egyszer egy nagy Találkozás....az Óperencián túl.
Feliratkozás:
Megjegyzések küldése (Atom)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése